Mikor iszonyúan fájt a derekad, Te is megelégedtél mindössze azzal, hogy csökkent a derékfájdalmad, megszűntek a tüneteidet?

Előfordult, hogy idővel aztán ismét lerobbantál? Miért nem lesz a tüneti terápia sosem végleges megoldás? Mi az a funkcionális rehabilitáció és ez miért iszonyúan fontos a gyógytorna során?

Lássuk!
Emlékszel, mi történt Veled, miután bejutottál az orvoshoz? Mi volt a fő motivációd, mikor felkerested? Valószínűleg már annyira fájt a derekad, hogy a napi tevékenységeidben is akadályozott. Semmi mást nem akartál, csak hogy azonnal szűnjön meg a fájdalom!
Az orvos által felírt kezelések ezt a célt szolgálták: gyulladás csökkentése, fájdalom csillapítása.
Ezeket a kezeléseket már mindenki betéve ismeri: injekció, gyógyszerek, masszázs, fizikoterápia, lézer.
Szorgalmasan lejártad az előírt alkalmakat. Sokszor a munkahelyedről kellett kiugranod, vagy éppen állt a vállalkozásod, míg kaptad a fájdalomcsillapító kúrákat. A végére kezdted Magad egészen jól érezni: hatott a szteroid injekció, vagy a fizikoterápia? A masszázs vagy a gyógyszerek? Mindegy is, a lényeg: az égető fájdalmad a múlté! A gyulladás megszűnt.
Ismét boldog vagy és kiegyensúlyozott. A férjed ezt meg is jegyzi, hiszen az elmúlt hónapokban már szólni sem mert hozzád, annyira ingerült és türelmetlen voltál az állandó fájdalomtól.
Kétszer voltál az orvos által javasolt gyógytornán is, de nem láttad sok értelmét, ezért nem is erőltetted tovább.
Nagyszerű hetek elé nézel: végre teljes erővel a családodra és a munkádra tudsz összpontosítani. Végre minden olyan, mint hónapokkal ezelőtt!
Aztán egy szép őszi napon, miközben szállsz ki az autódból, a semmiből megint kést szúrnak a derekadba! Egy pillanatra megszédülsz, eslötétül minden. Falfehérré válsz, kiszárad a szád és az ajtóba kapaszkodva hívod a férjed. “Drágám, baj van…! “
Minden kezdődik elölről. “Hiszen panaszmentes voltam a kezelések után, akkor meg hol lehet a probléma? Most megint mi van?”
A probléma a funkcionális rehabilitáció teljes hiánya.
Egyszerűen nem készítetted fel a tested arra, hogy az ismételt hétköznapi kihívásoknak ellenálljon. Semmiféle aktív terápiával nem járultál hozzá ahhoz, hogy a szövetek képesek legyenek a korábbi terheléseket elviselni.
A tüneti kezelések, amiket az orvos felírt, erre egyszerűen képtelenek, de nem is ez a céljuk. A fájdalomcsillapítás megtörtént, más dolguk nincs. Ezen a ponton Te megelégedtél, feltetted a kezeid, és mentél vissza a korábbi rutinok útvesztőjébe.
De figyelmen kívül hagytad a testedet felépítő kötőszöveteket.
Ezeknek az állapota felelős azért, hogy mennyire vagy sérülékeny. A testünket felépítő kötőszövet egy általános fogalom. Ebbe beletartoznak a csontok, izmok, szalagok, faszcia, porcok stb… A kötőszövet legfontosabb képessége, hogy az őt ért ingerekhez, körülményekhez alkalmazkodik. Ezt nevezzük funkcionális adaptációnak.
Ez azt jelenti, hogy ha egy szövetet elég gyakran egy bizonyos ingerrel látsz el, akkor az a szövet ezekhez az ingerekhez alkalmazkodik.
Ha például rendszeresen erősítesz, a szövetek erősek lesznek. Az izmok keresztmetszete megnő, hogy a nagy ellenállásokat is le tudd küzdeni. De ezen folyamatok mentén a csontjaid is megerősödnek, és a porcok is rugalmasabbak, ellenállóbbak lesznek. Ez minden szövetet érint.
Ha egy bizonyos mozdulatot, vagy gyakorlatot sokszor ismételsz, akkor a szövetek ehhez a gyakorlathoz fognak alkalmazkodni, egyre könnyebbé, egyre természetesebbé fog válni.
Sajnos ennek a fordítottja is igaz: ha nem ingerled a szöveteket megfelelően, vagy túl kevés inger éri őket, akkor egyszerűen gyengébbek, rugalmatlanok, sérülékenyek lesznek.
Hiába múlt el a fájdalmad, köszönhetően a gyógyszereknek és a kezeléseknek, ha a szövetek funkcionális rehabilitációja nem történik meg, garantáltan újra le fogsz sérülni.
A funkcionális rehabilitáció készíti fel a szervezetedet arra, hogy a hétköznapok terheléseinek ellenállj. Mindezt úgy, hogy pontosan adagolt, fájdalommentes gyakorlatokkal megfelelően ingerled a szöveteket. Ennek hatására csökken a sérülésveszély, nem kell rettegned újra a derekad sérülésétől.
Krónikus derékfájdalom esetén a legfőbb cél, hogy a funkcionális adaptációt használva erősebbé, ellenállóbbá, rugalmasabbá tegyük a kötőszöveteket. Ezt kizárólag jól irányzott aktív gyakorlatokkal tudjuk elérni. Ez közel sem egyenlő a jógamatracon végzett gyógytornával.
Láthatjuk, hogy miért is borzasztó káros és veszélyes, ha csak a tünetek megszüntetésére irányulnak a kezelések. A rehabilitáció során az igazi aktív munka a fájdalom csökkenése után kezdődik. A funkcionális rehabilitáció jelenti a valós és tartós megoldást a krónikus derékfájdalom esetén.
Ha a fájdalom csökkenése után is csak masszőrhöz jársz, és gerinctornát végzel a jógamatracon, akkor biztos lehetsz benne, hogy a funkcionális rehabilitáció közelében sem vagy. Ez akkor is igaz, ha gyógytorna közben több feladatot végzel a matracon fekve, mint álló helyzetben, ellenállással.
A funkcionalitás fontosságáról itt is olvashatsz: