Tudtad, hogy az állandóan visszatérő derékfájdalmadon a légzéseddel is tudsz segíteni? Mi az, amiről a legtöbb terapeuta és orvos nem beszél, és mely 3 aspektusa szervezetünknek, melyekre a légzés drasztikus hatással van?

Jolán 54 éves, irodában dolgozik. Hosszú évek óta kínozzák a derékproblémák, sérvvel diagnosztizálták. Szinte mindenfajta kezelést kipróbált már, több gyógytornásznál, terapeutánál és orvosnál is járt. Viszont mindig csak rövid ideig, pár napig tartó eredményeket értek el a kezelésekkel.
Emiatt csalódott, kezdi elveszíteni a hitét, hogy valaha is újra fájdalommentes, aktív életet tud majd élni. Az állandó fájdalom miatt szinte mindig fáradt, a munkahelyén sokat stresszel, nap végére teljesen kikészül, az alvása nem pihentető.
Azt mondja, hogy az állandó stressz miatt a nyaka és a vállai is teljesen befeszülnek, olyanok a csuklyásizmai, mintha kőből lennének.
Ha valahova gyalog megy, vagy éppen lépcsőznie kell pár emeletet, folyton kapkodja a levegőt, minden lépcsőfordulóban egyre fáradtabb, egyre lassabb.
Szinte az összes tornagyakorlatot ismeri, tud hengerezni, masszázsra is jár olykor. Igazán nem mondhatjuk, hogy nem törődik magával, időt, pénzt, energiát fektet az egészségébe. De valahogy csak nem akar javulni a helyzete.
A legnagyobb panaszai: állandó derékfájdalom, stressz és fáradtság.
Valahol olvasta, hogy a légzés optimalizálásával nagyszerű eredményeket lehet elérni, de mivel hihetetlennek tartotta a dolgot, nem is foglalkozott vele soha.
Pedig ha tudná, hogy a fő panaszaira a helyes légzésrutin mekkora segítség lenne, akkor elképzelhető, hogy már rég egész más minőségben élné a hétköznapjait.
A légzés szervezetünk 3 nagyon fontos aspektusában játszik szerepet:

1. Biokémiai tényezők

2. Biomechanikai tényezők

3. Pszichológiai tényezők

BIOKÉMIA

Mindenki tudja, hogy a légzés a gázcsere miatt fontos: jusson oxigén a sejtekhez. Ehhez kapcsolódik egy óriási tévhit: minél nagyobb levegőt veszünk, annál több oxigén jut a sejtekhez.
Óvodás korunk óta belénknevelték, biztos mindenki emlékszik: “Jó nagyot nyújtózzunk, közben naaaagy levegőt veszünk, és kifújjuk.” Szinte látjuk magunk előtt, ahogy álltunk a nagycsoportban kört alkotva.
Ez a gyakorlat aztán szépen végigkísérte az egész életünket: a nagy levegővétel jó, egészséges, emelkedjen a mellkas, emeljük a vállakat is.
Pedig már több, mint 100 éve tudjuk, hogy a nagy levegővétel nem éppen ideális, ha több oxigént szeretnénk a sejtekhez juttatni: 1904-ben a dán biokémikus, Christian Bohr tett egy nagyszerű felfedezést: a szén-dioxid fokozza az oxigén eljutását a sejtekhez.
Ha a vérben található szén-dioxid mennyisége túl alacsony, akkor fokozódik a kötés az oxigén és a hemoglobin közt- mely az oxigént szállítja. Ez azt jelenti, hogy így kevesebb oxigén jut el a sejtekhez.
A minél nagyobb és minél gyakoribb levegővételek helyett a szervezetünket a szén-dioxid toleranciára érdemes hozzászoktatni: speciális légzőgyakorlatokkal, különböző mértékű légszomj kialakításával ez elérhető.
Ennek segítségével nő a sejtek oxigén-felvevő képessége. Állandó derékfájdalom esetén a sérült, irritált szövetek regenerációja miatt ez fontos lépés!

BIOMECHANIKA

Elsődleges légzőizmunk a rekeszizom. Ez a kupola alakú izom a mellüreget választja el a hasüregtől. Optimális működése során belégzéskor lefelé mozdul el, így biztosítva elég helyet a tűdő alsó lebenyeinek a tágulásra.
Ilyenkor egy pozitív hasűri nyomás jön létre, mely nagyban befolyásolja a testtartásunkat és a törzs kontrollját, stabilitását.
Mivel a rekeszizom egyes rostjai közvetlen kapcsolatban állnak többek közt az ágyéki/lumbális csigolyákkal is, ezért nem kérdés, hogy a helyes működése hozzájárul a derekunk és így az egész gerincünk stabilitásához.
A legtöbb derékfájdalommal rendelkező páciens mellkasi légző. Ez azt jelenti, hogy a mellkas felső részébe veszik a levegőt szinte állandóan. Ezzel a rekeszizom stabilizáló funkcióját nem használják.
Ebből adódnak a kompenzációs stratégiák: különböző, a derekat körbevevő izomcsoportokkal próbálják a területet valahogyan stabilizálni.
Legtöbb esetben ezek a gerinc melletti feszítőizmok, illetve az egyenes hasizom. Eredmény: túlterhelt gerincmerevítő izmok, feszes kötőszövet és ebből adódó sérülések, visszatérő fájdalmak.
A gyógytorna során teljesen más minőséget jelent 1-1 gyakorlat, ha a páciens végre megtanulja a rekeszizom stabilizáló funkcióját is használni.
Jolán szavaival élve: “Ja, hát ez így nehéz! Ez teljesen más…”. Mondta ezt egy általa ismert gyakorlat helyes kivitelezésekor.

PSZICHOLÓGIA

A stressz előidézi az “üss vagy fuss”ösztönös reakciót. Amikor valaki sokat stresszel, akkor ez a reakció állandóan aktív. Ez idővel krónikus stressz kialakulásához vezet.
Ezt az ösztönös “üss vagy fuss” reakciót a szimpatikus idegrendszer szabályozza. Működésekor szűkülnek az erek, nő a pulzus és a vérnyomás.
Ezzel szemben a paraszimpatikus idegrendszer feladata a növekedés, regeneráció, relaxáció.
Az állandó stressznek köszönhetően a kétfajta működés közt felborul az egyensúly, fokozottá válik a szimpatikus rendszer, így kialakul a krónikus stressz.
Megfelelő légzéstechnikákkal csökkenteni tudjuk a szimpatikus tónust, a bolygóideg stimulálásával nyugodtabb állapotba kerülünk, ahol csökken a pulzus, csökken a vérnyomás, csökken az izomfeszülés: aktiválódik a paraszimpatikus idegrendszer.
Ezzel ismételten a regenerációt vagyunk hivatottak támogatni.
Láthatod, hogy csak a légzés fejlesztésével mennyi területre lehetsz hatással. Állandó, visszatérő derékfájdalom esetén mindegyik, fent említett terület szinte biztos, hogy érintett.
A krónikus derékfájdalom kezelése összetett folyamat. Mivel a legtöbb esetben (több, mint 90%) nem is tudjuk, hogy mi okozza pontosan a fájdalmat, ezért soha NEM egy kifejezett módszer, NEM egyfajta terápia, NEM egy speciális gyakorlat, NEM egy ügyeskezű terapeuta fogja jelenteni a tartós eredményeket.
Minden esetben több szempontból érdemes megvizsgálni a problémát, és egy átfogó programmal kezelni a panaszt, mely a mozgásszervrendszer több paraméterét is figyelembe veszi.
A Gyógylabor Tréningprogram olyan átfogó program, mely a fizikális és mentális aspektusokat is figyelembe veszi, és ezeken hivatott javítani.
Ha elakadtál a derékfájdalmaddal és érdekel ez a fajta megközelítés, akkor írj egy üzenetet. Beszéljünk röviden a problémádról!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük