Végre eljutottál gyógytornászhoz. Azt kaptad, amit szerettél volna. Jártál pár alkalmat, van egy gyakorlatsorod, amit azóta hetente többször előveszel. Azt gondolod, végre megvan, amire eddig vártál. Itt a gyakorlatsor, most tényleg minden Rajtad múlik.

Az eredmények pedig csak nem jönnek…

Mi az egyik leggyakoribb tévhit, ami miatt a legtöbb ember képtelen túllépni a derákfájdalmon? Miért van az, hogy végre kaptál egy gyakorlatsort, és mégis azt érzed, hogy szinte egy helyben topogsz? Hát nem egy feladatsorról kéne, hogy szóljon a gyógytorna?

Lássuk!

Mióta szemmel láthatóan megkeseríti az életed a kínzó derekad, és túl vagy már az orvosi konzultációkon, elektroterápián és a fájdalomcsillapító kúrákon, több helyről is azt hallod, szükséged van egy gyógytornászra.
“Menj el a gyógytornászhoz, kapsz egy gyakorlatsort, megtanulod, aztán itthon is tudsz vele haladni!”- mondja a férjed.
“Igen, szerezz egy gyakorlatsort, csinálhatod minden nap, és akkor
végre jöhetsz velem kirándulni és edzésre is!”- így a barátnőd.
Az unszolásukra és a fájdalmak erősödése miatt végül tényleg keresel egy szakembert. Elkezditek a feladatokat, pár alkalom alatt úgy ahogy megtanulsz pár gyakorlatot, még leírásokat, akár videókat is kapsz.
Megköszönöd az eddigi munkáját, majd elváltok, hiszen ezt a feladatsort innentől tudod otthon is csinálni. Ebben még talán a gyógytornász is megerősít.
Lelkes vagy, az első 2 hétben naponta gyakorolsz. Elvégzed a feladatokat hason fekve, háton és négykézláb is. A feladatok egyre könnyebben mennek. Egy kis javulást talán érzel is a mindennapokban, de lehet, hogy ezt csak a lelkiismereted mondatja Veled, hiszen időt, pénzt és energiát áldoztál rá, nem beszélve arról, hogy félretéve a büszkeséget végre mertél időpontot kérni egy szakemberhez.
Majd a lelkesedésed és a további javulás egyértelműen elmaradnak. Sőt, mintha kezdene visszatérni a korábbi állapot.

Mégis mi a baj? Hetekig csináltad ugyanazt a gyakorlatsort, egy kicsi javuláson kívül viszont semmi változást nem tapasztalsz. Miért fáj még mindig a derekad? Miért érzed, hogy kezdesz visszatérni az előző állapotba?

Az ehhez hasonló esetekkel tele a padlás. Biztos neked is lapul valahol a fiókodban egy papír, amire pár pálcikaember mellett fel van jegyezve egy gyakorlatsor. A köztudatban sajnos még mindig él az a hiedelem, hogy a derékfájdalomra elég egy egyszerű gyakorlatsor, nevezzük gerinctornának. Az majd mindent megold, csak csináld folyamatosan, még ha fáj, akkor is. Rendszeres végzésével karban tarthatod magad, vagy akár meg is szűnnek a panaszok.

Ezzel a hozzáállással van egy nagy bökkenő.

Ha ugyanazt a tornasort naponta elvégzed, egy idő után hozzászokik a feladatokhoz az idegrendszered és a szövetek. 1-2 hét elteltével a gyakorlatok nem fognak kiváltani megfelelő választ az idegrendszertől, hiszen már túl könnyűek lesznek a feladatok, szinte pihenés nélkül ledarálod az eleinte még izzasztó gyakorlatsort.
Az idegrendszered megfelelő ingerlése a kulcs a sikeres rehabilitációhoz. Mivel az egész testünk a központi idegrendszer irányítása alatt áll, ezért ez nem lehet kérdés. Ha a testünkben bármilyen változást szeretnénk elérni, akkor ahhoz az idegrendszerünket megfelelően kell rendszeresen ingerelni. Nem mindegy, hogy milyen gyakorlatokat, milyen minőségben és milyen gyakorisággal végzünk.
Ha egy bizonyos gyakorlatsort sokszor elvégzünk, akár naponta, akkor ez a fontos mechanizmus, tehát a megfelelő ingerlés idővel egyszerűen megszűnik. Ilyenkor a fejlődésed megtorpan. A kezdeti kismértékű javulás megszűnik, megint beállsz az előző szintre. Érdemben a hétköznapjaid semmivel nem lettek jobbak, csak mellette még egy gyakorlatsort is erőltetsz esténként.
Ez persze frusztrál, hiszen te tényleg elvégezted hetekig, ami fel volt írva, mégis mintha visszafelé haladnál. A fejedben meg sem fordul, hogy ezeknél a gyakorlatoknál sokkal többre vagy képes. Ez érthető, hiszen mindenhonnan azt az információt kaptad, hogy a gerinctorna a megoldás a derékfájdalomra, elég egy papír, 10-15 feladat, aztán hajrá!
Gondolj bele! Ha szeretnél folyékonyan megtanulni angolul, te sem csak a tankönyv első fejezetét olvasod át újra és újra. Ahhoz, hogy fejlődj a nyelvtanulásban, folyamatosan haladni kell a könyvvel, míg a végére nem érsz. Mellette hanganyagokkal is kell foglalkoznod, a beszédkészségedet kell fejlesztened, különböző szituációkat, élethelyzeteket kell gyakorolnod. Ha ezt nem teszed, soha nem fogod megtanulni az adott nyelvet.
A rossz hír, hogy a gyógytorna esetében sincs ez másképp. Csak éppen a célok másak.
A lényeg a megfelelő ingerlés, fokozatosan nehezítve az ellenállásokat, gyakorolni életszerű feladatokat, ezáltal lehet elérni tartós eredményeket. Ha az idegrendszered és a szövetek ingerlése a gyógytorna során nem optimális, akkor a rehabilitáció sem lehet az.
Értelmetlen megállni egyetlen gyakorlatsornál, mint ahogy értelmetlen dolog a nyelvkönyv első fejezeténél leragadni és csodálkozni, hogy miért nem megy még mindig az angol?! Ha gyógytornára kerül sor, mégis a legtöbben ezt csinálják és ettől várnak égbekiáltó eredményeket. Ez nem tűnik túl logikusnak, igaz?
Egy átfogó gyógytorna programban szinte hetente egyre nagyobb ellenállással, egyre összetettebb feladatokkal találod Magad szemben, amiket fájdalom nélkül képes vagy elvégezni.
Ha tartós eredményeket akarsz elérni, nem pedig egy kis rövid távú fájdalomcsökkenést, akkor egy mindenre kiterjedő, pontosan felépített programban gondolkodj!
Ha hetek óta ugyanazt a gyakorlatsort végzed gépiesen, már szinte kívülről tudod az egészet, akkor biztos lehetsz benne, hogy semerre nem haladsz.
Mi ezzel a célod? Elég lesz az inger, hogy elérd a vágyaidat?