Mit mond a gyógytornász? Mire figyelj?

A leggyakoribb mozgásszervi problémák, melyek az ülőmunkát végző pácienseknél előfordulnak a derékfájdalmak, hátproblémák, nyak-és vállfájdalmak, csípő problémák és ezek kombinációi. Van, akinél az összes terület egyszerre okoz panaszokat.

A mozgás szervrendszere nem a napi 8-10 órás ülésre lett tervezve. Aki a munkájából adódóan naphosszat ücsörög, az számolhat azzal, hogy előbb-utóbb mozgásszervi panaszai lesznek, és gyógytornász segítségét kell kérnie. Szervezetünk egy ideig képes kompenzálni bizonyos erőbehatásokat, a kötőszövet adaptációjával kialakítja a számára legkevesebb energiabefektetéssel járó testtartást.

Lássunk tipikus mozgásszervi problémákat, melyekkel egy gyógytornász a munkája során találkozik, ha a páciens ülő életmódot, ülőmunkát folytat.

Mit lát egy gyógytornász?

Vállak és nyaki régió:

A fej helyzete előre helyezett, a hát gömbölyű, a vállak előreestek. Máris megkaptuk az úgynevezett felső keresztezett szindrómát. Sok esetben ez igen látványos, nem kell szakembernek lennünk ahhoz, hogy lássuk ezeket a tartásbeli problémákat.

A trapézizom felső rostjai, a lapockát emelő izmok és a mellizmok feszesek, míg a hátizmok és a nyak elülső mély izmai gyengék. Egy gyógytornász ezeket azonnal látja, amint a páciens belép a tornaterembe.

Hogy alakul ki ez a tartás?

Laptop, vagy éppen rosszul beállított monitor használatakor folyamatosan előretoljuk a fejünket, felhúzzuk a vállainkat, a mellkasunk szinte összeszorul. Ezzel a nyakunk hátulsó izmai csak a fejünk súlyának megtartásával kénytelenek foglalkozni. Ami nem is olyan kevés. Legyünk tisztában vele, hogy a fejünk igenis nehéz. Ezek a hátulsó tartóizmok állandó feszülés alatt vannak mialatt a monitort bámuljuk. Közben nyakunk elülső izmait kivettük a munkából. A nyakat stabilizáló funkciójuk elenyésző. Máris kialakult egy izomegyensúlyt érintő probléma. Ez hatással van természetesen a porckorongokra és a nyak kisízületeire is. Nem csoda, ha egy idő után fájni kezd a nyakunk, vállaink. Általában ezen a ponton kezd el mocorogni a monitor előtt munkálkodó. Masszírozgatja a tarkóját, mozgatja a vállait. A gyógytornásznál a kérdésre, hogy fájdalom jelentkezésekor mi szokott jól esni, ezeket gyakran mondja: masszírozás, mozgás. Ez természetes, hiszen ilyenkor a fej súlyát tartó feszítőizmok végre pihenhetnek, fokozódik a területen a vérkeringés. Pár pillanat múlva aztán ismét munkába dobjuk őket, és ez így megy nap mint nap. A kötőszövet/faszcia/izmok és az idegrendszerünk ehhez alkalmazkodnak, ebből adódnak a fent leírt izomegyensúly-problémák és a fájdalom.

A gyógytornász feladata

A gyógytornász a kezelések során a nyaki feszítő izmok tónusát csökkenti, bekapcsolja a mély nyaki flexorokat, lazítja a csuklyásizom felső rostjait, és a hátizmokat dolgoztatja. A mellizmot próbálja rugalmassá tenni, és erősíti a lapockákat záró izmokat. A gyógytornász megtanítja a pácienseknek, hogyan tudják ezeket az otthonukban és akár a munkahelyükön is elvégezni. A rendszeres, napi szintű gyakorlás, és a tudatosság kulcsfontosságú. Alapkövetelmény a munkaállomás helyes beállítása, és munka közben kritikus, hogy többször átmozgassuk magunkat. Itt kezdődik a tudatosság. Ebben egy gyógytornász sokat segíthet. 

Mi a helyzet a derekunkkal? A gyógytornász mit lát?

A hosszantartó ülés során extrém terhelés hárul a derekunkra, a felsőtestünk súlyát kénytelen tartani egy statikus, sokszor helytelen pozícióban. Ebben az esetben a gyógytornász szinte biztos, hogy inaktív hasizmokkal találkozik. Az ülőhelyzetben a gerincet feszítő izmok állandóan munkában vannak. A nyakhoz hasonlóan itt is túlfeszülnek, tartják a törzs súlyát az előreeséssel szemben és idővel savasodnak. Nagy terhelést kapnak a porckorongok is, az állandó nyomás miatt a külső rostos porcgyűrű megnyúlik, rugalmatlanná válik, a terhelhetősége drasztikusan csökken, hirtelen mozdulat során akár szakadhat is. A gerincsérv kialakulásának melegágya a hosszantartó, rendszeres ülés. A legjobban beállított szék, asztal, monitor ellenére sem lehetünk biztosak abban, hogy nem alakulnak majd ki panaszok. Az idő megteszi hatását.

Mit ajánlhat egy gyógytornász?

Jó stratégia lehet, hogy napközben váltogatjuk az állást és ülést, illetve 20-30 percnél tovább nem maradunk ugyanabban a pozícióban. Ehhez szükséges megfelelő munkaállomás kialakítása. Ebben szintén gyógytornász lehet a segítségünkre. Aki szerint ez lehetetlen, az törődjön bele abba, hogy a panaszai tartósak lehetnek. 

A gyógytornásszal folytatott terápia során fontos az alsó hátizmok lazítása, illetve a hasizmok aktiválása. A csípőt hajlító izmok a legtöbb esetben feszesek, melyek nem kedveznek a medencénk és a derekunk helyzetének sem. Ezzel egyidejűleg szinte mindig jelen van a farizmok gyengesége.

Miért nem elegendő csak a gyógytorna? Milyen gyógytornászt kell keresnem?

És hogy miért nehéz a hosszú évek alatt kialakult problémát 1-2 kezeléssel megoldani? A lágyrész eltéréseken túl a legtöbbször mechanikai probléma is fennáll. A csigolyák helyzete is megváltozik, eltérnek az ideálistól, túlfeszülnek a tartószalagok, rugalmatlanná válnak. A mozgáshiány miatt meszesednek a kisízületek, sokszor a porckorongok is problémát okoznak. Majd ebben a helyzetben stabilizálja magát a mozgás szervrendszere, melyet az idegrendszerünk irányít. Tehát érintett a faszcia, az izomzat, a tartórendszer, a keringés és természetesen az idegrendszer is. Varázslat kellene ahhoz, hogy ezt valaki pár kezeléssel korrigálja. Általában a fascia kezelésével fájdalomcsökkenés gyorsan elérhető, de addig, míg a páciens és a gyógytornász nem kezdenek el a többi érintett struktúrával is foglalkozni, a panaszok ismételt kialakulásának a veszélye nagy. Nem beszélve arról, hogy a munkakörülmények optimálissá tétele elsődleges a további károsodások szempontjából (monitor beállítás, szék, asztal stb…).

Miután elvégeztük a szövetek manuális, vagy eszközös kezelését, fontos az újonnan megszerzett mozgástartomány stabilizálása. Erre nagyszerű választás lehet a Dinamikus Neuromuszkuláris Stabilizáció. A gerinc neutrális (vagy ahhoz közeli) helyzetében aktiváljuk a nyak elülső izmait, gyakoroljuk a rekeszizom helyes használatát kialakítva a megfelelő hasűri nyomást, így stabilizálva a gerincet teljes egészében.

Ezért érdemes olyan gyógytornászt keresnünk, aki a mozgás magasszintű ismeretén kívül a fascia rendszerét is képes kezelni.

Az ergonómiai szempontok betartása és a korrekciós gyakorlatok, fájdalomkontroll után fontos a rendszeres testmozgás. Törjük meg az eddigi rossz szokásainkat, és tanuljunk meg szépen mozogni, gyakoroljuk az alapvető mozgásmintákat! A szöveteinket próbáljuk rugalmasan tartani, tanuljuk meg edzőtől a kettlebell alapgyakorlatokat, járjunk személyi edzőhöz, vegyünk részt kiscsoportos órákon, dolgozzunk rendszeresen ellenállással, dolgozzunk a gyengeségeinken!
A hosszantartó, fájdalommentes életért sajnos tennünk kell. Akinek nincs ideje arra, hogy magával foglalkozzon, majd talál időt, mikor az orvosra, vagy a gyógytornászra kell várni a kígyózó sorokban.  

Felhasznált irodalom:

Chris Mallac: Levator scapulae: Why length matters (www.sportsinjurybulletin.com)
David Weinstock: Repetitive strain and the computer (www.neurokinetictherapy.com)
Dr. Chris Gouveia: Posture and upper crossed syndrome (www.healthfitchiro.com)